Január végén az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak a kriptoeszközökre vonatkozó uniós szabályozás nem megfelelő alkalmazása miatt. A vita a kriptoeszköz piacáról szóló uniós rendelethez kapcsolódik, amelynek célja, hogy a tagállamokban egységesebb, kiszámíthatóbb legyen a szolgáltatók működése és az ügyfelek védelme.
A Bizottság kifogása nem az, hogy Magyarország a pénzmosás elleni fellépést komolyan veszi, hanem az, hogy egyes nemzeti előírások túlléphetnek az uniós kereteken. Ha egy tagállami szabály olyan helyzetet teremt, amelyben szolgáltatások felfüggesztése vagy megszüntetése bizonytalan jogi környezetben történik, az a fogyasztókat és a piac működését is kockáztathatja.
Magyarországon a kriptopiac még mindig sokszor a bizalom kérdése. Egy uniós eljárás ilyenkor kettős üzenet: egyrészt jelzi, hogy a szabályozásnak van európai plafonja, másrészt rámutat, hogy a túlzottan szigorú vagy ad hoc jellegű lépések végül akár nagyobb kárt okozhatnak, mint amennyit megelőznek. A banki megfelelés, a tőkepiaci innováció és a digitális pénzügyek összekapcsolódnak, így a kripto nem „szigetügy”.
A következő időszakban az a kérdés, hogyan módosítja Magyarország a szabályozást úgy, hogy közben erős maradjon a pénzmosás elleni védelem, de ne sérüljön az egységes piac logikája. A magyar felhasználóknak és vállalkozásoknak ez azért fontos, mert a végén az számít, hogy kiszámíthatóan lehet-e szolgáltatót választani, pénzt mozgatni, és jogvitában egyértelműen érvényesíteni a fogyasztói jogokat.
